Ritkán fordul elő - kétségtelen, én sem erőltettem túlzottan magukat a beírásokat sem -, hogy kommenteljék az én beírásaimat. De most mégis. A Rockstation-ön :) kommentáltam a Deep Purple koncertről írottakat. Természetesen nem értettem egyet a cikk szerzőjével. Rossz szokásunk, hogy nem tudjuk verbalizálni, ha valami nem jó - talán ezért nem lesz itt fogyasztói társadalom sosem. Pontosabban a jó értelemben vett típus, amikor a fogyasztó mondja meg, mit szeretne, mi tetszik és mi nem, mit látna és mit nem, valamint a visszajelzéseiből az illetékes helyeken leszűrik a következtetéseket, és ugyanazt az ócska dolgot nem akarják eladni még egyszer.
Miért nem lehet valamire azt mondani, hogy nem volt jó, ha egyszer tényleg nem volt az. Azért mert egy száz éve létező, elismert zenekar koncertjéről van szó? Nem értem én ezt. Nem a zenetörténeti értékét vonom kétségbe. Egészen egyszerűen csak csináltak egy közepesnek mondható koncertet. Miért játszott utánuk az EDDA közel kétszer annyit? Merthogy a főzenekarként meghirdetett DP nem bírt többet. Ennyire egyszerű. Mondjuk az EDDA nagyszínpados szereplése erős sírógörcsöket eredményez eddig a pillanatig. Évek óta futva menekülök, ha meghallom, hogy a környékemen tartózkodnak. Már nevük leírása is erős tremort eredményez.
Örüljünk, hogy 60 évesen nem a falusi kisház előtt üldögélnek Gillan bácsiék? Már bocsánat, voltam a cirka tizessel idősebb Tom Jones koncertjén is - csak hogy ne mindig a keményvonalat képviseljük -, aki olyan koncertet nyomott, hogy ihaj. Tehát nem gondolnám, hogy a kort itt enyhítő körülményként lehetne felhozni.
Hogy egy fesztiválon ki hogyan szól, az elég sok mindenen múlik. Voltam nem egy helyen, ahol a váltások átszereléssel is jártak. Illetve, a nap elején felpakolják az esti kollégák motyóját, és be is lövik, more or less. Tudom, tudom, bennem van a hiba, de nem nagyon tudok elnéző lenni. Hogy mindig valamivel indokoljam, ha valami nem szól úgy, ahogyan kellene, és ezzel bizony jelentős élevezeti értéktől fosztanak meg. Pláne, ha a mostani jegyárakat veszem alapul. A netes letöltéseknek köszönhetően a zenekarok nem a hanghordozók eladásokból tengetik életüket, hanem a mi legnagyobb örömünkre koncerteznek. Innentől kezdve, ha azt szeretnék, hogy telt házas bulikon nyúzzák a villanygitárt, akkor tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a történet a lehető legjobb legyen...
